Hosszú napok

Most jöjjön akkor egy kis negatív is, csak azért, hogy tudjátok kedves leendő au pair jelöltek, ha nyomon követitek az eseményeket, hogy nem lehet mindig minden tökéletes. Kapom az e-maileket arról, hogy milyen csodás helyen lakhatok, hogy mennyire szerencsés vagyok, hogy jobbnál jobb kocsikat vezethetek, hogy viszonylag jó a beosztásom. Igen ez eddig csodás is, DE nem ez számít. A gyerekek...hiszen velük töltjük a legtöbb időt, és ha ez az idő maga a pokol, nem számít épp milyen kocsiba ülsz, mikor azt kívánnád bárcsak egy percig csöndbe maradnának, nem csesztetnék egymást és engem sem....

Hogy miért is írok erről...lássuk az elmúlt egy hetemet néhány példával.

Hétfőn már reggel felbosszantottak, nem elég, hogy 6-kor kopognak, hogy bejöhessenek, aztán mindenféle indokot találjanak rá, hogy lemenjünk a konyhába, onnan meg persze, hogy a kamrába vagy mi az, ahol jobbnál jobb édességek vannak...és már reggeli előtt ennének valamit,amit nem lehet és nagyon jól tudják, de egyszerűen képtelenség őket szép szóval kivonszolni, és ettől megőrülök. Percekig kell nekik könyörögnöm, vagy százszor elismételni, hogy húzzanak ki, persze szépen please meg minden...de így kora reggel ez sok nekem. Aztán az hogy felöltözzenek maga a pokol...szavakkal nem tudom leírni mennyit szenvedünk ezzel reggelente, mert van, hogy azért sír mert nem tudja felvenni és segítsek már, van hogy azért mert ő magától csinálja nincs szüksége rám...oké világos csak CSINÁLD már!! Mikor felveszem a suliból a fiút fél órás út a kocsiig, ami kb 10 lépésre van tőlünk, mert meg kell állni minden bokornál, minden fánál persze, aztán végre odaérünk, mire beleimádkozom az ülésébe és bekapcsoltatom vele az övét lement a nap... Karate nap...sulitól 5 perces út, jó ha forgalom van 10, de mindegy mert direkt elalszik hátul a fiú, hiába kérem, hiába beszélek hozzá, hiába teszek be dvd-t semmi, direkt csinálja, azt hiszi talán ha alszik nem kell karatézni..nem szereti a karatét, de hát én nem tehetek róla, hogy járnia kell, mégis velem veszekszik, ha felkeltem, velem üvöltözik a kocsiba, engem rugdos!!! mert ő fáradt..hát istenem, nem kéne hajnali 6kor felkelni gyerek és ordítozni a nővérednek, hogy keljen ő is fel. Csodás nap 1...

Kedden ugyanaz a reggeli téma, kivéve, hogy én vittem Sofiát suliba, és akkora dugó volt az autópályán, hogy fel se mentem rá, inkább szóltam anyukának, hogy mizu, hívja fel a sulit, hogy késünk mert a kerülő úton megyünk, és nehogy az irodába kelljen mennie szegény lánynak..igen ha elkésik az irodába kell mennie, azt nem tudom, mit csinálnak ott vele, de nagyon sírt mikor kiderült, hogy késni fog. Kitettem szegényt, aztán mivel úgyis dugó volt az egész városba gondoltam sétálok egy kicsit, nem sietek haza a kis szörnyecskémhez... Haza értem anyuka kiadta feladatnak, hogy gyakoroljuk az ABC-t..mivel az L M N O P-s résznél valamit makog a fiú...mondom csodás, gyakoroljuk, aztán tanítsam meg leírni a nevét, hát itt elszakadt szegénynél a cérna, ő csak filmet akar nézni, üvöltözött mint valami bolond, kicsit kikészített röpke fél perc alatt, úgyhogy bekapcsoltam neki a TV-t én meg elmentem a szobámba megnyugodni...csodás nap 2.

Szerdán balett van a lánynak, de sajnos a fiúnak is kell jönnie velünk...mit csinált a kocsiba??? Kettőt találhattok..elaludt. Jaaa azt hozzá kell tenni, hogy megjött a kocsi a Porsche (imádom :) ), amibe be van szerelve mini tv, DVD lejátszó minden ! Szóval felajánlottam, hogy jó nem kell kiszállnia, nézzünk valami DVD-t, ahha ez jó is volt kb 15percig, mikor kitalálta, hogy akkor mostmár mehetünk. Na tudod mit? Nem szórakozol velem, mostmár nézed a DVD-t. Hazaértünk és gyorsan átöltöztünk, mert vendégek jöttek, Jewish New Year-t ünnepelni, parádés volt, azt se tudom mi fán terem, de jol megünnepeltem :D A kaja édes volt, mert ezt azt szimbolizálja, hogy édesnek kell lennie a követező évednek is. Segítettem anyukának a főzésbe mosogatásba tálalásba, úgyhogy el is fáradtam, aztán a gyerekek is sokáig fenn maradtak, ami megint megnehezítette a dolgokat...Csodás nap 3.

De szerencsémre másnap reggel szabad voltam (csütin) , de mit sem számít megint ordítozásra ébredtem...Aztán aznap csak 11-től kezdtem, itthon volt a kisfiú, de a csütörtök volt a leghosszabb napom(hittem ezt addig amíg nem lett péntek)... Ilyenkor csak Sofiának van gimnasztika délután, de Bodhi is jön velünk, amit leszerepelt ott, iszonyatos volt, a kocsiba az öv bekapcsolása minden egyes alkalommal nehéz, de akkor egyszerűen nem tudom mi volt vele, de vagy 10 percig nem volt hajlandó bekapcsolni magát. Haza értünk ettünk, és anyuka közölte, hogy 8ig dolgozik, apuka későn jön, úgyhogy fürdés és ágy...Először voltam velük egyedül így este, remélem nem kell sokszor megcsinálnom ezt, mert kiborító. Mire a pizsama rájuk varázsolódik általam persze az fél óra, és az hogy maradjanak az ágyba és feküdjenek ha lehet áááá kizárt dolog. Olvastam nekik vagy 3 könyvet... a másik angolul beszélni nehéz, mivel nem ez az anyanyelved,de olvasni hát az meg főleg nehéz!!! Szóval olvastam nekik, de valahogy mindig sikerült az egyiknek felkeltenie a másikat, úgyhogy nem sikerült az alvás 8ig sem. A legszebb, hogy a köpködés a dilije, addig okés is amíg a földre, de az hogy az emeletes ágyából a nővérét majd engem próbál leköpni na az már sok....és hiába mondja neki az anyja, hogy elég, nem érdekli semmi...... Szerencsére jött anyuka, és leváltott még időben!!Csodás nap 4.

Aztán ma, péntek reggel megint sikerült elrontani az egész napomat....az hogy a kisfiú nem hallgat rám a legrosszab ami itt történik velem...nem vagyok képes mindent elmondani neki 100-szor, egyszerűen nem, és hiába mondom el esténként apukának anyukának, hogy nem hallgat rám, elmondják neki, hogy de igenis hallgatni kell rám, nem teszi és kész. Reggel nem volt hajlandó kimászni az ágy alól és felöltözni, aztán bőgött mert meg kellett csinálni az ágyát... Aztán végre elmentek, gyorsan életet varázsoltam magamba és irány a Mall. Végre vásároltam, ami igazán boldogabbá tett, elfeledtette velem a reggeli bajokat! Haza értem csináltam vacsit, és irány a suli, karate nap megint, és Bodhi ujra elaludt DIREKT! Felébresztettem, üvöltözött rugdosott, hogy ő utálja a karatét, nem akar bemenni, amúgy is fázik (40 fok volt ha nem több) és hagyjam békén...Megint csak 10 perc könyörgés mire hajlandó volt kiszállni a kocsiból...csodás nap 5 kezdete... Haza fele megbeszéltük, hogy felmegyünk a poolba, úszni kár volt!! Kislány elvágta a lábát a medencébe, őt ápoltam végig, aztán mikor indultunk haza az istenért nem akart kijönni a medencéből a kisfiú, megint 10 percet könyörögtem neki, Sofia már a kocsiba várt minket,ő meg egyszerűen csak nevetett, hogy nem...Haza értünk újabb vita, bevonulnak a kamrába édességért, szó sem lehet róla vacsora előtt, sőt utána sem, de ezt nem kell tudniuk. Üvöltözés újra, és itt elszakadt a cérna...nem szóltam hozzájuk, odaraktam a vacsorát az asztalra és felmentem a szobámba szó nélkül. 2 perc nem telt el, Sofia jött bocsánatot kérni, aztán a kisfiú is, ami persze aranyos, és meg is hatódtam, ilyenkor elfelejtem mennyire haragszom rájuk, de nem értem mért kell minden egyes nap ezt eljátszani velem??!! 8 ig dolgoztak a szülők megint, fantasztikus volt az estém. Úgyhogy ma így végződött ez a csodás nap/hét. Holnap szabad vagyok!!!! Végre!!

Nem tudom, hogy erre mennyire lehet felkészülni mielőtt kijönnénk...szerintem sehogy, hiszen ez egy más kultúra, a gyerekek is mások, máshogy vannak nevelve, el vannak kényeztetve, mivel a szülők a nap 24 órájában dolgoznak, annyira vannak velük, hogy akkor épp mindent szabad, hu de jó, aztán jön valaki aki majd megneveli, és vagy kiállod ezt a próbád vagy elbuksz. Én eddig küzdök még, és reménykedem, hogy ennél már csak jobb lesz. Muszáj jobbnak lennie, mert az időm nagy részét velük töltöm, úgyhogy vagy megpróbáljuk azt az időt normálisan tölteni, vagy beleőrülök. Minden reggel mikor kilépnek az ajtón, hálát adok istennek, hogy kitalálta az iskolát, mostmár persze hogy nem nekem kell járnom!!haha

A környék még mindig lenyűgöz, most hogy végre van kocsim is amit szabadon használhatok kicsit jobban érzem magam! A kocsi istenien jo!! Szeretem!!

Amúgy jaa a boltok itt...még ezek is nagyobbak mint otthon...hihetetlen. De az árak hmm olcsóbbak sokkal, imádom!! A Target-be minden van, szó szerint minden, kivéve kocsi, az az egy amit ott nem lehet venni, azon kívül mindent de tényleg!! Nagyon vicces, sokkoló de vicces.Még nem sikerült végig járnom az egészet, idő kell hozzá, de amint lesz visszatérek mert funny :D

Jok legyetek, remélem a következő bejegyzés már vidámabb hangvételű lesz!!

Puszi Zsu