A lemaradásom igyekszem bepótolni, nem igazán tudok időt szánni erre a blogolásra, valószínűnek tartom, hogy egy kis idő múlva már egyáltalán nem lesz több bejegyzés. De ez még a jövő titka.
Ha jól emlékszem, Puss in Boots-nál hagytam abba, Veterans Day volt pénteken, a gyerekek itthon maradtak, anyuka sem dolgozott, vagyis ez így nem igaz, mert dolgozott, csak kevesebbet, mint megszoktuk. A film igazából nem tetszett, valamivel viccesebbet vártam, a történet igazából semmi, és nem is igaz, eléggé csalódott voltam, de a gyerekek imádták. Utána elmentünk a Costco-ba kajázni, ez olyan mint a Metro otthon, csak százszor nagyobb, a kajálda része akkora mint, az otthoni Metro összesen, szóval ez is igazi amcsis dolog. De a pizza és a hot dog nagyon olcsó és finom is. Utána mint kiderült, a kislánynak Girl Scout meetingje volt, ez egy lánytársaság, mint a filmekben. Van himnuszuk, fogadalmuk, meetingek, és néha sütit árulnak itt ott. Úgyhogy haza mentünk, és anyuka elvonult dolgozni, vagyis egyből kikövetkeztettem, hogy erre is nekem kell elmennem a lánnyal, péntek este. Persze minden osztálytársának az anyukája volt ott, eléggé fura volt, de izgi. Este megint moziba voltam, C-vel a Jack and Jillt néztük meg, mivel előtte láttam, hogy aznap van a premier, és eléggé tetszett az előzetes, muszáj volt megnéznünk, arról nem is beszélve, hogy egész nap esett. Mi mást lehetne csinálni péntek este esőben, ha nem mozizni?! Na ez már jobb volt, mint a mese, úgyhogy sikeresen zártuk a napot.
Másnap Girl Scout süti árulás volt, semmi izgalmas, el voltunk a gyerekekkel előtte, aztán haza mentünk, még dolgoztam egy kicsit, utána meg elindultunk C-vel be a Citybe. Délután 4 fele indultunk, de mire beértünk már sötét volt, és először láttam SF-ot kivilágítva este, fantasztikusan gyönyörű volt. Hiába november eleje, a karácsonyi díszítés már megtörtént, és a Union Square-en már áll a nagy karácsonyfa, és megnyitották a jégpályát is. Mindezt felülről a Macy's ből néztük, nagyon szép volt.
Másnap, vasárnap a szülőkkel indultunk be a városba, karácsonyfát nézni a Macy's be, olyan igazi amcsi fát, feldíszítve mindennel, november közepén... Meg is kérdeztem őket, hogy ez náluk így működik, hogy minden évben új fa, vagy mi, és erre a válasz, hát általában 3 karácsonyfánk van, egy hagyományos, gömbdíszekkel, egy ami az anyukáé, az ő díszeivel, és egy ami a gyerekeké, mindenféle dísszel... Mondom oké, nekünk van egy, és kész, minden évben ugyanazokkal a díszekkel, de jolvan hát akkor kíváncsian várom ezt is.
A múlt hetem eltelt, sokat dolgoztam, főleg esténként, a szülők sokat mentek el esténként bulizni, meg ilyenek, szóval a kimerültségem innen is származik főleg. Aztán a hét közepén megtudtam hogy a nagyi csütörtök este érkezik, és a jövő héten nem lesz iskola a gyerekeknek, mert Thanksgiving lesz.
A nagyi megérkezett, és azóta megint minden a kész káosz Alig várom, hogy elmenjen, a gyerekek végre iskolába járjanak és vége legyen ennek a hülye hálaadási hülyeségnek. Ezek az amcsik mindenre találnak indokot, hogy ünnepeljenek....én igazából azért lennék hálás, ha nem kéne hálásnak lennem. Köszönöm a lehetőságet, de nem élnék vele...mi az, hogy a nagy hálaadási vacsora (amit mellesleg nagyon remélem, hogy nem nekem kell elkészítenem, mert már elegem van a mindennapi főzésből) közbe mindenki elmondja miért hálás, ez annyira erőltetett. Azt mondanom sem kell, hogy egész nap dolgozom, reggeltől estig, a gyerekek néha az őrületbe kergetnek, és a nagymama csak tetézi a jókedvem. És ez nem panaszkodás, csak szimplán most nem vagyok a toppon, kimerültem, ingerült vagyok, egész nap aludnék... de hát nem lehet.
Szegény C issza meg a levét ennek is, hiszen örülök, ha este 8 9 fele végzek, és végre ágyba kerülhetek, a hétvégék meg hát munkával telnek sajnos mostanában.
Ahhhj a legjobb, felkerültek a karácsonyi világítások a kertben, ami az én szobámból a legszebb, az ágyamból élvezem a kilátást minden este, nem egyedül persze, mert mindenki mostanában az én ágyamba fekszik, tv-t néz, eszik iszik....nyugalmam az sosincs...de legalább este fél 11ig élvezhetem a fényeket :)
Ööö és még valami, napsütéses Ca??? Hát november van, és mindneki fagyoskodik, annyira hideg. Persze nem annyira mint otthon, de na ez micsoda dolog? Nem erre számít az ember California néven...csalódott vagyok. Mondjuk hó az nem lesz, tehát a fehér karácsonyt esetleg a skype on láthatom, mert élőben nem lesz ebben most részem az tuti. Na a karácsony a másik dolog, amit nem várok. Nem tudom még, hogy fogom túlélni az ünnepeket a családom nélkül, van 1 hónapom megerősödni....mindegy ezen még kár rágódni, eljön ennek is az ideje :)
Képek?? Sure :)
Hétvégén sem hagynak aludni
Persze ő már reggel 6kor is túl aktív
Hálaadási ünnepség
Karácsonyi kivilágítás a kertben
Mert mindig az én szobámban van mindenki...
Mindenből viccet csinál...
Végre egy kis csajos program :)
Remélem örültök, hogy visszatértem egy normális bejegyzéssel :) Puszilok mindenkit, Zsu
Elég reálisnak látszik ebből a bejegyzésből az au pair-kedés azt hiszem:) Én örülnék, ha nem hagynád abba a blogot, persze az is érthető, hogy a blogolás is csak hab a tortán, mikor ilyen kimerült vagy. Remélem minden a legjobban alakul majd, legyen időd aludni és legyen egy kis magánszférád. Szabad hétvégéd nincsen?:O
VálaszTörlésjól látom, hogy a kislány az egyik képen az ujját szopja?? hány éves is??....
VálaszTörlésna mindegy, én is örülnék, ha nem hagynád abba a blogírást, mert gondolom, hogy milyen fáradt lehetsz és sok mindent nyűgnek érzel, néha ezt is, de mi(lelkes kis olvasóid)csak így kaphatunk néha hírt rólad, innen tudhatjuk csak hogy megy sorod és milyen kinn az élet/ed. Ha más nem, tekintsd annak, hogy itt kiírhatod magadból örömöd és bánatod egyaránt. Az meg mindig segít.
Én szívesen olvasnék többet C-ről is:-)de tudom, nem vagyunk olyan nexusban, hogy megoszd velem.
Hát kitartás és remélem azért összességében sikerül jól érezni magad.