2012. január 17., kedd

We just ran out of gas...Totally!

Vagyis kifogyott a benzin, teljesen. Ezzel a mondattal üdvözöltem apukát a telefonba, mikor is a gimnasztika óra után a parkolóba rádöbbentem, hogy én bizony ezzel a kocsival nem megyek már sehova. Be sem indult a kocsi, nemhogy akármerre is menjünk. Hálát adok azért, hogy nem az autópályán történt ez meg...huhh. Apuka dolgozott, anyuka dolgozott, mi meg ültünk a gyerekekkel a kocsiba, és vártunk valami isteni csodát, de a kocsi nem indult. Előtte pont azon gondolkoztam, hogy menjek kocsival a könyvtárba, mert igen itt könyvtárba járok, imádom, ingyenes, a sulihoz tök sok mindent tudok kivenni, és már a 3. angol könyvet olvastam ki, legalább addig is gyakorlom a nyelvtant, szóval arra jutottam, hogy szép az idő gyalogolok...még az a szerencse, mert ha út közbe történik ez...
Apuka mondta, oké ne izguljak, küldi a pasit, aki ad egy kis benzint, amivel haza tudunk jutni, csak várjunk egy 20percet. Mondta, hogy van egy tagsági kártya ilyen  helyzetekre azzal tudok "fizetni" majd. A pasi megjött, autómentő a neve magyarul vagy valami ilyesmi, beletöltötte a kocsiba a benzint aláírtam pár papírt, és ennyi volt a nagy szituáció. A vicces, hogy pont előző este említette apuka, hogy mindig ha beül a kocsimba, azt látja, hogy benzin kell, úgyhogy másnap tankolnom kéne, mondtam persze, amint lesz egy kis időm erre is, meg fogom csinálni. Van ehhez is tagsági kártyánk, csak oda kell menni, tankolnak és lemossák a kocsit, totál ingyen, szóval hetente egyszer meg kell ezt is csinálnom. De totál elfelejtettem, reggel anyuka vitte a kislányt suliba, tehát esélyem nem volt tankolni, utána meg totál kiment a fejemből.... hát ez lett a vége. Persze apuka nagyon viccesnek találta a dolgot, egész este rajtam nevetett, hogy igen én csak lány vagyok, mindent elfelejtünk stb...És nagypapa is megérkezett ma, szóval volt társasága apukának.

Amúgy semmi más izgalmas nem történik mostanában, minden a szokásos. A hétvégém megint szabad volt, vagyis pár órát dolgoztam csak, de hétfőn bepótoltuk... Playdate-jük volt, amit utálok, nem szeretem más gyerekeit,elég nekem az én kettőm, nem hogy még 2 másik is követelőzzön. Mindegy túléltük azt is.

Hétvégén megint SF a terv...de erről majd később.

Legyetek jók, Zsu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése